A horvátországi Sziszek-Monoszló megye székhelye. Zágrábtól 59 km-re délkeletre a Száva, a Kulpa és az Odra folyók találkozásánál, a Pannon síkság egy termékeny, de gyakran mocsaras területén fekszik. A város története folyamán a Kulpa bal partján fejlődött ki, de mára már a folyó jobb partjára is terjeszkedett. Fejlődéséhez nagyban hozzájárult, hogy a Száva és a Kulpa is Sziszekig hajózható és ez elősegítette a gazdaság és a kereskedelem fejlődését. A város a III. századtól püspökség székhelye. Első püspöke volt 284 és 303 között a Sabariában kivégzett Szent Kvirin, aki később a város védőszentje lett. A város gazdasági jelentőségét jelzi, hogy a III. század közepétől pénzt is vertek itt, melyet az egész birodalom területén használtak. A városnak fürdője, színháza, amfiteátruma volt.
Sziszek gazdasági fejlődésében az ipar játszik kiemelkedő szerepet. Itt található Horvátország egyik legnagyobb kőolajfinomítója. Fő nevezetessége a sziszeki vár, amit a XVI. században a zágrábi káptalan építtetett.
A Sziszekkel történő hivatalos testvérvárosi szerződés aláírását több éves baráti kapcsolat előzte meg. A kapcsolódási pontot a város híres püspöke, a Savariában mártírhalált halt Szent Kvirin jelentette. A testvérvárosi szerződés megkötését a szombathelyi képviselőtestület szorgalmazta. Sziszekkel főként a Szent Kvirin (Szalézi) Egyházközség képviselőtestülete tartja a kapcsolatot, akik rendszeresen ellátogatnak a június 4-i Szent Kvirin-napokra.
