Nagyszombat az egyik legidősebb és legfontosabb szlovákiai város. Alsó-Vágmente természeti központja, Nagyszombat kerület és Nagyszombat önkormányzati régió székhelye. 65.000-es lakosságával Szlovákia hetedik legnagyobb városa.
A Nyugat-Szlovákiai-alföld szélén található, a Szlovák Köztársaság fővárosától, Pozsonytól csak 50 km-re. A város területe 71,5 km2. A várost autópálya és az ország nyugati és keleti részét összekötő fő vasúti folyosó szeli át. Távolsága Bécstől 95 km.
Nagyszombat Szlovákia egyik legidősebb és legcsodálatosabb középkori városa. A Kis-Kárpátok alatti termékeny síkságon, Európa fő kereskedelmi útvonalain, más közép-európai középkori városok közelében helyezkedik el.
Valószínűleg a IX. század végén alapították a kis vásártartó falut a főbb távolsági kereskedelmi útvonalak találkozásánál, amely a vásár napjáról, szombatról kapta a nevét. Nagyszombat első írásos emléke 1211-ből származik.
Nagyszombat volt az első város a mai Szlovákia területén, melynek IV. Béla szabad királyi rangot adományozott 1238-ban. Az eredeti kiváltságlevelet a nagyszombati Nemzeti Levéltárban őrzik. A kiváltság a várost közvetlenül a korona alá rendelte, és a megítélt városi jogok lehetővé tették a gyors fejlődését. Az eredetileg mezőgazdasági központ fokozatosan termelői, kereskedelmi és kézműves jelleget öltött. A XIII. század első felében a város széles erődítményt épített ki csaknem 60 hektár területen, ami akkoriban Európa egyik legnagyobb erődítményének számított. A Magyar Királyság királyai további privilégiumokkal támogatták a kiváltságos helyzetű várost. Nagyszombat a Magyar Királyság királyainak fontos tanácskozási helyévé vált. I. Lajos király kedvenc városa lett, aki gyakran megfordult itt 1382-ben szintén Nagyszombatban bekövetkezett haláláig.
A középkorban Nagyszombat fontos, mind egyházi, mind világi szintre kiterjedt gótikus építészetű várossá vált. Ekkor épült a Szent Miklós-bazilika, a Szent Ilona-templom és a ferences, klarissza és a domonkos kolostoregyüttes.
Nagyszombat befolyása a XVI. században nőtt, amikor a Magyar Királyság fontos kereskedelmi központjává vált. 1543-ban az esztergomi érsek és káptalan Nagyszombatba költözött, és a város majdnem 300 évig a Magyar Királyság kulturális fővárosa maradt. Ez meghatározó lendületet adott a város oktatásának, művészeteinek és építészetének a fejlődéséhez.
A reneszánsz a várostoronnyal járult hozzá a városkép kialakításához. Az 1635 novemberében Pázmány Péter bíboros által megalapított nagyszombati egyetemmel Nagyszombat világszerte kulturális központként vált ismertté. 1777-ben Mária Terézia rendelkezését követően a nagyszombati egyetem Budára költözött, és Nagyszombat elvesztette kiemelt pozícióját mint egyetemi székhely. Csaknem fél századdal később az érsek és a káptalant székhelyét Nagyszombatból Esztergomba tették vissza. A XVII. században épült a pálosok temploma, amely a sziléziai reneszánsz jegyeit viseli. A reneszánsz időszakot a barokk követte, ami a Keresztelő Szent János-templom, egyetemi épületek és a klarissza rend, valamint a ferences rendi kolostoregyüttes építésével vette kezdetét. Számos építészt és művészt kértek fel az egyetem épületeinek építésére, illetve nagymértékben hozzájárultak a középosztálybeli lakóházak díszítéséhez. A város belső képét sok értékes szobor gazdagítja, mint a Szentháromság és a Szent József szobor.
A XVIII. század folyamán két templom és kolostor épült Nagyszombatban: a Szentháromság-templom (mára jezsuita templom) és az orsolyiták temploma. A XVIII. század végén és a XIX. első felében Nagyszombat a katolikus értelmiség központjává vált, akik hozzájárultak a szlovákok nemzeti öntudatra ébredéséhez. A mozgalom legkiemelkedőbb személyisége Anton Bernolák volt; itt alapította a Szlovák Tudós Társaságot 1792-ben. A könyvkiadási tevékenységnek köszönhetően elterjesztette az új szlovák irodalmi nyelvet, és jelentős kulturális és összetartó hatása volt.
Nagyszombat a XIX. században próbálta megtartani kulturális és társadalmi pozícióját, ami során a város hatalmas gazdasági fejlődésen ment keresztül. A város fejlődése együtt járt az új építészeti stílus megjelenésével. A nagyszombati középosztály aktív támogatásával színház épült 1831-ben. A Magyar Királyság első lovas vasúti kocsijai Pozsony és Nagyszombat közt kezdték meg működésüket 1846-ban. A nemzetiségek elnyomása idején, amikor a Matica Slovenskát beszüntették, a szlovákok nemzeti öntudatát a Szent Adalbert Egyesület tartotta fenn, ami Nagyszombaton 1870-ben nyitotta meg kapuit.
Az I. és a II. Világháború között Nagyszombat a 3. legnagyobb szlovákiai város volt. A város túlnőtt erődítményének falain. VI. Pál pápa rendelkezése értelmében Nagyszombat az első független szlovák egyháztartománnyá vált. A megőrzött történelmi városrészt 1987-ben városi védettség alá vonták. A Szlovák Köztársaság utolsó közigazgatási felosztása során Nagyszombat a nagyszombati régió székhelyévé vált.
A szlovákiai Nagyszombattal (Trnava) 1993 óta ápol hivatalos kapcsolatot a város. A felvidéken található, történelmi és kulturális szempontból kiemelkedő jelentőségű településsel szintén a közös múlt ösztönözte a város vezetőit a testvérvárosi kapcsolat felvételére. Korábban számos sport- és ifjúsági csereprogram színesítette a két város kapcsolatait.
